Hiába én indítottam a Si King kihívást, valójában elég
vegyes benyomást keltett a kötetecske. A könyv első felének versei, melyben a
kínai paraszti élet, a hétköznapok, a munka, aratás vagy a természet szépségei
festődnek meg, nagyon magával ragadó darabok, tetszettek a vissza-visszatérő,
metszetszerűen finom szimbólumok. Azonban a kötet másik felében meglehetősen
unalmas, olykor számomra semmitmondó darabok, dalok kerültek, talán ezek közül
még a legérdekesebbek a hadiéletről és az erkölcsökről szóló költemények
voltak. Azért a négy csillag jár.
A totális elkurvulás története 700 oldalban.
A könyv kiválóan mutatja be két elütő jellemű testvér történetén keresztül Kína nagy változásait. A csöndes, félparaszti Liuváros nyüzsög az élettől, csupa mókás figura népesíti be, amíg egyszerre be nem söpör a kulturális forradalom és fenekestül felfordít mindent. A köríves lábsöprések, a klasszikus műveltség és a földesúri származás új értelmet nyernek, mégpedig rosszat. A két testvér, a köpcös, erőszakos Kopasz Liu és a gyöngéd, érzékeny, okos Szung Kang hirtelen számkivetettek lesznek, majd a szerelem és a „reform és nyitás” politikája szétsodorja őket. A történet vége a vadkapitalizmus legrosszabb torzulásait mutatja be, amelyben Szung Kang csakis áldozat lehet, de Kopasz Liu története sem lesz happy end. A regény két része egészen ambivalens érzéseket keltett bennem, az első részben annyi nyomorúság és szenvedés volt, hogy érzelmileg nagyon megviselt, a második rész mozgalmasabb, de egyben kiábrándítóbb és dekadensebb is. Ahhoz képest, hogy 700 oldalas könyvről van szó, elég érdekes, sok helyen vicces, Szung Kang és Lin Hung szerelmi története pedig nagyon szép. Azt is elárulom, hogy a könyvben az egy oldalra eső fingok száma nagyjából kettő lehet, de takonyból és böfögésből is jut elég.
Meghökkentő regény, ilyet még nem olvastam kínai író tollából, örülök, hogy lefordították.
A könyv kiválóan mutatja be két elütő jellemű testvér történetén keresztül Kína nagy változásait. A csöndes, félparaszti Liuváros nyüzsög az élettől, csupa mókás figura népesíti be, amíg egyszerre be nem söpör a kulturális forradalom és fenekestül felfordít mindent. A köríves lábsöprések, a klasszikus műveltség és a földesúri származás új értelmet nyernek, mégpedig rosszat. A két testvér, a köpcös, erőszakos Kopasz Liu és a gyöngéd, érzékeny, okos Szung Kang hirtelen számkivetettek lesznek, majd a szerelem és a „reform és nyitás” politikája szétsodorja őket. A történet vége a vadkapitalizmus legrosszabb torzulásait mutatja be, amelyben Szung Kang csakis áldozat lehet, de Kopasz Liu története sem lesz happy end. A regény két része egészen ambivalens érzéseket keltett bennem, az első részben annyi nyomorúság és szenvedés volt, hogy érzelmileg nagyon megviselt, a második rész mozgalmasabb, de egyben kiábrándítóbb és dekadensebb is. Ahhoz képest, hogy 700 oldalas könyvről van szó, elég érdekes, sok helyen vicces, Szung Kang és Lin Hung szerelmi története pedig nagyon szép. Azt is elárulom, hogy a könyvben az egy oldalra eső fingok száma nagyjából kettő lehet, de takonyból és böfögésből is jut elég.
Meghökkentő regény, ilyet még nem olvastam kínai író tollából, örülök, hogy lefordították.
Linda Sue Park: Min mester inasa
Kicsit didaktikus, de nagyon érdekes történet a régi
Koreából. Sokat megtudhatunk a szeladon vázák készítéséről, a korabeli
szociális viszonyokról és nem kevés morális tanulsággal is gazdagodunk.
Bármilyen fura, de erről a történetről először a SHINee
együttes Hello Baby c. show-jában hallottam először, ahol az énekesek előadták
ezt a bájos szerelmi történetet.
Mint kiderült, Korea egyik legnépszerűbb népi történetéről
(pansori) van szó, amit már számtalan formában adtak elő és jelenítettek meg,
rajzfilmben, mangában, filmben, balettben. Magyarul egy 18. századi verses
elbeszélés jelent meg, nagyon szép kiadásban, és kiváló fordítással – pergő,
gyorsan olvasható, ritmusos költeményben. A történet egy szegény, de gyönyörű
lány és egy gazdag, tanult ifjú szenvedélyes szerelméről szól, amely a sok
viszontagság közepette sem törik meg és szép, boldog véget fog érni.
Szerelmi jelenet (táncelőadás):
Szerelmi jelenet (táncelőadás):
http://www.youtube.com/watch?v=E4r7t4j83k0feature=relmfu
A SHINee verziója:
A SHINee verziója:
Reggeli a léleknek – írja Manwol (만월, hanja: 滿月,
jelentése: telihold), a könyv szerzője, aki megkínál bennünket gondolataival,
spirituális meglátásaival, biztatásával, buzdításával. A kis könyvecske igazi
meditációra sarkalló kiadvány, mely a mikrokozmosztól a makrokozmoszig, az
önmagunkba vetett hittől, a pozitív gondolkodás erejétől a természettel való
harmóniáig és az univerzum lüktetéséig ível. Bár hozzám nem áll nagyon közel az
ilyen gondolkodás, és a taoizmus sem (a hátlap szerint ez a Sun Tao irányzat
filozófiája), reggelinek egész jó volt. Külön öröm volt számomra, hogy
helyenként a koreai szöveget jobban értettem, mint az angolt és itt-ott hanja
leckékre lehet bukkanni a szövegben.
Anya elveszett a Szöuli metróállomáson, mert apa jó koreai szokás szerint
elől sietett, anya pedig már akkor csak vonszolta magát. Anya elmaradt. És Anya
eltűnésével elveszett az a referenciapont is, ami bár addig láthatatlan volt,
most mégis kiderült, hogy fontosabb mindennél. Ahogy igyekeztünk összetenni a
saját történeteinket, a saját anya-interpretációnkat, fokozatosan derült ki
valami sokkoló, valami elviselhetetlenül sok Anyáról, aki úgy tűnik nemcsak itt
volt, meg ott volt, hanem egyszerűen mérhetetlenül mindenütt. És most sehol.
Elanyátlanodtunk.
Pontos látlelet a koreai család válságáról, a hagyományos női szerepek és az
önmegvalósítás, az emancipáció és az önfeladás, az egyén és a közösség
viszonyáról. Súlyos.
Egy fiatalon elhunyt koreai író keserű, már-már
szociografikus igényű, megrázó történetei az 1920-as évek Koreájáról. Az
emberek szegények, ki vannak szolgáltatva egyfelől a japán elnyomóknak, másfelől
a földesuraknak, és nem kíméli őket a természet kegyetlensége sem. Csö Sza-he
hősei gondolkodó, tipródó emberek, akik végtelenül szegények,
kiszolgáltatottak, elveszítik szeretteiket és nem tapasztalnak se megértést, se
együttérzést, ezért sorsuk gyakran a bűnözés vagy az őrület. Több novellában is
megjelenik a szocialista eszme, a jövendő népvezér álmának motívuma, így méltán
válhatott később Csö az észak-koreai irodalom egyik nagy alakjává, novellái
mégis egy univerzális fájdalomról és méltánytalanságról szólnak.
Ezek mind érdekesen hatnak rám, szóval szemezni fogok velük. Köszönöm a véleményeket.
VálaszTörlés