2013. szeptember 15., vasárnap

Az ellopott valóság

A kínai klasszikusok folytatásainak állítólag hagyománya van, és miután a Virágok árnya a függöny mögött regénnyel eléggé ráfaragtam (a Szép asszonyok egy gazdag házban folytatásáról van szó), kissé tartottam a két éve olyan hihetetlen izgalommal olvasott Nyugati utazás továbbírásától, Tung Jüe Ami a Nyugati utazásból kimaradt c. regényétől.
Merthogy a Nyugati utazás úgy szenzációs és teljes, ahogy van, jó kis csavarral a végén (a tökéletes szöveg és a hiányai), és nem igazán értettem, mi hozzáfűznivalója lehet még bárkinek is. Nos, kellemesen csalódtam a „Csendes Fütyörészéshez címzett írószoba gazdájában”, mert sikerült olyan kis történetet írnia, mely ugyan kapcsolódik a Nyugati utazáshoz, de alapvetően mégis önálló, így nem kellett nagyon megerőltetnem az emlékezőtehetségem, hogy vajon mi is történt az előző ezer oldalban – ez a regény simán élvezhető volt a homályos emlékekkel együtt.
A történet főhőse természetesen ki más is lehetne, mint Szun Vu-kung, a hirtelen haragú, kotnyeles, örökké kíváncsi, rosszcsont majomkirály, a Nagy Szent, aki ezúttal egy egészen különleges világba csöppen, a vágyak képeinek forgatagába. Lesz itt álváros, tükörszoba, álmok, átváltozások, hazugságok – a válaszvonal mindig átjárható, mindig pillekönnyű. Szun Vu-kung is többször cserél személyiséget, néha pedig nézője lesz saját élettörténetének, amit színjátékként adnak elő. A tanulság a csan buddhista filozófia bölcselete – minden bármivé változhat, mert minden csak illúzió, ugyanannak, a vágyak démonának csalfa játéka, mely visszaránt mindenkit az örök körforgásba.
A sok filozófia mellett a legjobban Tung Jüe humora tetszett, amivel már Vu Cseng-en műve sem volt híjával. De Tung Jüe sokkal bátrabb, pellengérre tűzi a sznob rímfaragókat, a hivatalos pályára készülők ostoba vizsgadolgozatait, ezerszeresen megkínoztatja a korrupt hazaárulót, többször is belecsempész regényébe kacagtatóan túlírt leveleket vagy verssorokat. A regény pedig – egészen modern fogással – önmaga interpretációjával zárul, a szerző polemizál képzeletbeli olvasójával és sorra megfelel a miértekre.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése