2017. november 11., szombat

강형욱: 당신은 개를 키우면 안 된다


         
Tilos kutyát tartanod címmel jelent meg Korea mai napig legolvasottabb kutyaneveléssel foglalkozó könyve, mely Kang Hyung-wook kutyanevelő (nem kutyakiképző!) összegyűjtött írásait tartalmazza, melyek blogjában és egyéb csatornákon jelentek meg eddig. Kang Nincs a világon rossz kutya (세상에 나쁜 개는 없다) c. immár harmadik évadát ünneplő műsorán keresztül vált ismertté és népszerűvé Dél-Koreában, ahol a kutyatartásnak már egyfajta őrülete kezd kialakulni anélkül, hogy ehhez bármiféle felelősségérzet párosulna a gazdik részéről. A műsor olyan komoly viselkedészavarral küzdő kutyák eseteit mutatja be, melyek elsősorban a kutyatartási kultúrával nem rendelkező, nagyvárosokban élő dolgozó réteg ebeinél jelentkeznek. Kang kutyanevelő speciális módszereivel igyekszik rámutatni ezen zavarok kialakulásának okaira, és nem árulok el nagy titkot: a megoldás többnyire a gazdik viselkedésének megváltoztatásával kezdődik.
         Nem különös tehát, hogy Kang könyvét egy tiltó formulával címezte meg, mert határozottan az a véleménye, hogy Korea egyelőre még nem alakított ki olyan kutyatartási kultúrát, különös tekintettel a kis- és újabban már nagytestű kutyákat is tartó nagyvárosi rétegre, melyben egy kutya felelősségteljesen és egészségesen felnevelhető. Tehát könyve egyik visszatérő gondolata, hogy ha nincsenek megfelelő körülmények, ha napi 12 órára egyedül kell hagynunk a magányába belebetegedő kutyáinkat, akkor inkább álljunk ellen a kísértésnek, én ne vegyünk kutyát. A könyvre – ahogy különben Kang műsorára is – jellemző ez a szigorú és egyben óva intő hang, a kutyanevelő nem titkolt szándéka ugyanis, hogy rádöbbentse, sőt olykor sokkolja a koreai olvasót a ténnyel, hogy kutyáit milyen nagyfokú stressznek és szenvedésnek teszi ki meggondolatlan magatartásával.


         A kötet három nagyobb részből áll, melyekben rövid, pár oldalas szövegek vannak egyszerűen és közérthetően megfogalmazva. Az első fejezet, melynek címe megegyezik a könyv címével, jellegzetes, olykor meghökkentő, felháborító és bizonyos esetekben sokkoló (sajnos, valós) példákon keresztül mutatja be a koreai ebtartási kultúra pregnáns hiányát és annak következményeit. Koreában a kutyákat leginkább vidéken tartották jelző funkcióval, és a mai napig jellemzően 1 méteres kenderkötélen tengetik napjaikat. A kutyát ráadásul hagyományosan mocskos állatnak tartják (nagyjából, ahogy ezt mi hisszük a disznókról), mert sokat ürít, és nem fedi el az ürülékét, mint a macska. Az elmúlt években azonban a nagyvárosokban egyre többen kezdtek el kedvtelésből tartott, kistestű (fehér) kutyákat vásárolni, hogy nagyvárosi magányukat, depressziójukat és a munkahelyi stresszt oldják, illetve mivel Koreában is egyre gyakoribb a csak férjből-feleségből álló családmodell, ott is jellemzően kutyát vásárolnak, de a motivációk közt szerepel még a divat is. Erre természetesen azonnal válaszolt a koreai ipar is, megjelentek a bevásárlóközpontokban az ún. „pet factory”-kból többnyire túl korán kikerült kutyusok, melyeket a vásárlók a többi termékkel együtt ugyanúgy hazavihetnek. Kang felhívja a figyelmet arra, hogy milyen veszélyeket rejt mindez, a „pet factory”-kban erővel pároztatják az állatokat, melyek sokszor az anyakutya viselkedésének erős zavarával járnak, így eleve nem képes a kölykeit megfelelően nevelni. A körülmények is botrányosak: a Koreában klasszikus fémrácsos ketrec, a kölyköket, pedig jóval korábban elveszik az anyától, hogy azok képesek legyenek egyáltalán szocializálódni. A bevásárlóközpontokban shoppingoló pedig nem gondolja át, hogy mit tesz, amikor a kiskutyát is beemeli a rizs és a chips mellé kosarába. Ma Koreában a kutyák 90%-a ilyen gyárakból kerül elő.
         A második blokk a kutyák helyes tartásával, a felmerülő problémák kiküszöbölésével foglalkozik. Ha úgy döntünk, hogy életünket egy kutyával is megosztjuk, azt igen alapos előkészületeknek kell megelőznie, melyeket Kang sorra vesz ebben a fejezetben. Nagyon hasznos, hogy a könyvben vannak összefoglaló táblázatok, melyekben kiemelve olvashatjuk a legfontosabb pontokat, így a vásárlás előtti szempontok listáját is. A fejezet tárgyalja a kutya beszoktatását a családba  - Kang szerint minimum 3 hét szabadságra kellene mennie a gazdinak, hogy ezalatt a kutyus szeparációs szorongását oldja és egymáshoz idomuljanak, azonban Koreában az alapszabadság mindössze 15 nap… A fejezetben többek között szó esik a helyes névválasztásról, a kutyafajták jellemvonásairól, térigényéről, a saját tér fontosságáról (nagyon sok pszichés zavart önmagában az okoz, hogy a kutyának nincs helye, vagy olyan helyen van, ahol folyamatos stressz éri), a parancsszavak hasznáról és káráról, a haszontalan vagy neurózist okozó gyakorlatokról (pl. arra tanítani a kutyát, hogy feküdjön a hátára és a hasát fedje fel, vagy engedje magát ott simogatni, ahol őt zavarja), a szintén sok szenvedést okozó farokcsonkításról (ezzel a kutyát megfosztjuk a kommunikáció egyik fontos szervétől). Kang azt tanácsolja, hogy a 4-5 hónapos kutyusnak adjuk meg a lehető legnagyobb teret, és igyekezzünk inkább mi eltenni jó helyre a cipőinket, de a kutyának meg kell ismernie a teret, ahol élni fog, és ehhez az egyik mód bizony a rágcsálás. Igyekezzünk minél több munkát adni az orrának (nose work), ebben az időszakban semmilyen műtétet ne kövessünk el rajta, és minimum 3 méteres pórázon sétáljunk vele lehetőleg hámmal. A sétálás kapcsán fontos, hogy nem a gazdi sétál, sőt még csak nem is sétáltat, hanem a kutya, ezért erősen ellenzi a rövid pórázt és a láb melletti szoros sétát, ami a kutyát minden élvezettől megfosztja. Parancsszavak helyett inkább mozdulatokkal igyekezzünk szabályokat kialakítani a házbeli és azon kívüli viselkedésre (ezeket a gesztusokat a műsorban nagy sikerrel alkalmazza Kang), a kutya ugyan nagyon sok szót megért, de a mozdulatokból sokkal könnyebben olvas. Az etetés kapcsán Kang azt javasolja, hogy kezdetben mindig legyen étel a kutya előtt, amit az először fel fog ugyan falni, mivel erős benne a falási ösztön és folyamatos a szorongása, hogy az embertől függ a tápláléka, azonban ha megtapasztalja, hogy emiatt nem kell aggódnia, a kutya magától kialakít egy táplálkozási rendet és csak annyit eszik, amennyit kell – szabadszedés, ahogy Kang fogalmaz. Sokat foglalkozik a szobatisztaság kérdésével, meglepő, de a koreaiak többsége ezt nem tartja kardinális kérdésnek, így a kutyáik a lakásban többnyire bárhová üríthetnek, a legtöbb eb azonban normális esetben egy helyen szabadul meg az anyagtól. Kang elemzi, hogy mit jelent, ha egy kutya szerteszórja az ürülékét, vagy megeszi azt, és 4-5 hónapostól a felnőtt kutyáig bemutatja, hogyan lehet ezzel kapcsolatban jó gyakorlatokat kialakítani. Zárásként Kang foglalkozik még a gyerekkori kutyafóbia viselkedésterápiájával is.

Nose work gyakorlat speciális szőnyeggel

         A harmadik fejezet témája valójában a gazdi. Mivel a legtöbb szorongást és neurózist a gazdi helytelen magatartása okozza, így legalább akkora figyelmet szentel az emberi viselkedésnek. Itt is sokat foglalkozik a helytelen parancsszó használattal, a kommunikációs formákkal, javasolja a büntetés elkerülését, a testi fenyítés minden formáját elveti, helyette továbbra is a határozott mozdulatokat (pl. blokkolás) javasolja, amellyel a kutya értésére adjuk, ha úgy tetszik a saját nyelvén, hogy mit szeretnénk. Fontos a jutalomfalatok gyakori használata, a kutya sokkal jobban értékeli a megosztott falatokat, mint akár a simogatást, Kang pontokba szedve írja le a mozdulatokkal tanítás módját. Itt foglalkozik a kutyák agresszív magatartásával, a szeparációs szorongás tüneteivel, és azzal, hogyan segítsük a kutyát e szorongás leküzdésében.    
Kang nem szereti a koreai 애완견 (愛玩犬) kifejezést használni a magyarul kedvtelésből tartott kutya, vagy öleb szóra, az 애완견 jelentése: olyan kutya, amit arra használunk, hogy szeressen minket, helyette a 반려견 (伴侶犬) kifejezést használja, ami azt jelenti: olyan kutya, akivel egy családot alkotunk, együtt élünk, az elnevezés különben Konrad Lorenztől származik.  Egy családtag azonban nem játék, nem kiegészítő ékszer, nem szelfi-háttér, így Kang könyvét megintcsak azzal zárja, hogy legyünk körültekintőek és felelősek. „Oly sokszor nem értjük barátunk legapróbb mozdulatát sem. Mi lenne, ha mostantól jobban törekednénk arra, hogy figyeljünk a jelzésekre? Ő biztosan nagyra értékelné mindezt. Ne jó gazdi, hanem jó barát légy!”

Kang Hyun-wook YT csatornája (koreai)

15 perc, ami megváltoztatja a világot (előadás, koreai nyelvű, angol felirat van)

Holnap (koreai)