2013. szeptember 16., hétfő

Morzsalékok holdfényben

A 20. századi koreai irodalom kétségtelenül szomorú. A koreai szomorúság meg olyan, hogy van benne tenger, holdfény, önfeláldozás, meghasonlás és diszkrét halál. Hvang Szun-von Kagylóhéjak kötete mindezeken felül egy olyan időutazásra is invitál, amely a japán megszállás utolsó évtizedeitől a koreai háborún keresztül egészen a ’70-es évekig ível. Hvang történeteiből a kisemberek, falusiak, családok és szerelmesek „hétköznapi” tragédiái kerekednek elő, olykor idillbe burkolva, miközben a nagybetűs történelem csupán háttér. Akárcsak a ’70-es évekről szóló Cso Sze-hi A törpe novellaciklusa, a Kagylóhéjak is megfáradt, kilátástalanságukba beletöppedt emberek keserűségéről szól, de Hvang történeteit már áthatja a humanizmusba vetett hit, jókora adag együttérzés és egy csöppnyi fanyar humor.  Novellái, bár tartalmaznak mitikus elemeket is, mégis nagyon modernek, nem kifejezetten szociografikusak, inkább a család és a kapcsolatok belső összefüggéseit, mélypszichológiai motívumait mutatják be, például az emberi játszmákat, olykor egészen bonyolult viszonyokat is, mint egyik kedvencemben, A daru c. elbeszélésben. Ez a darab szerepelt A tigris intelme c. válogatásban is, egy – a koreai irodalomban és filmekben gyakran feldolgozott - szituációt ábrázol, amikor is két jóbarát a koreai háborúban ellenfelekként találkozik. Hvang ebben az elbeszélésben is, de több másikban ugyancsak, az utolsó mondatával teszi homályossá vagy épp tragikussá (tragikusan homályossá) történetét. Ez elég hatásvadász írói eszköznek tűnhet, de higgyétek el, Hvang olyan mesterien biggyeszti oda azt az egy mondatot, hogy egészen elsöprő érzelmi indulatokat vált ki az olvasóból (konkrétan: eltörik a mécses).
Nehéz lenne kedvenc novellát kiemelni, de talán Az öreg fazekast említeném, melyben a beteg, megvénült Szong képtelen elkészíteni a megélhetéséhez szükséges fazekait és végül öngyilkosságot követ el, melyhez gyakorlatilag a környezete is asszisztál. A másik figyelemreméltó, de bizarr darab a Durva szemcsés homok, mely egy anyagyilkosság sokkoló története. Gyönyörűek a csipetnyi erotikát tartalmazó történetei is, így a címadó Kagylóhéjak (egy igazi félreszerelem története), a Felhőszakadás, vagy a káprázatos Búvárlány, mely egy kamasz fiú és egy különös, titokzatos múltú idősebb lány fülledt kapcsolatáról szól.
Hvang Szun-von kötete tehát sokszínű és ezért sokféleképp szerethető, keserédes, illatos és reménykedő.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése