New 스타일 한국어 의성어* 의태어

A koreai hangutánzó és hangulatfestő szók bájait nem kell ecsetelnem, hisz az egyszeri nyelvtanuló nagyon gyorsan megtanulja – ha máshonnan nem a népszerű kpop dalokból -, a gyakran használatos, fülbemászó, cuki szavakat, mint a 두근두근 (izgatottság, szívdobogás), 반짝반짝 (ragyogó, csillog-villog) vagy 사뿐사뿐 (könnyed léptekkel). Ezek többségét magyar fordításban egy szóval nem is tudjuk mindig visszaadni, sokszor körülírással kell élnünk, hisz a koreaiak olykor olyan effekteknek is hangot adnak vagy hangulatot kölcsönöznek, ami egy magyarnak nem feltétlenül jut eszébe, például a koreai nyelvben van hangulatfestő szó arra, ha valakinek a betegsége hol javul, hol romlik. Ezek a szavak tehát vonatkozhatnak hangeffektre, fényjelenségre, mozdulatokra, állapotokra és hangulatokra egyaránt, képesek olyan árnyalatokat adni a hozzá kapcsolódó szónak, amivel sokkal plasztikusabbá és színesebbé teszi a mondandót.

A New 스타일 한국어 의성어*의태어 tankönyv 40 fejezetre osztva mutat be több, mint 170 olyan hangutánzó, hangulatfestő szót, melyeket nemcsak aranyos illusztrációkkal, de bőséges példamondat apparátussal is ellát. Nagyon sokféle területet mutat be a konfliktusoktól, lustálkodáson keresztül a különböző sebességű mozgásokon át a különféle állapotokig és hangeffektekig.

Mivel egynyelvű kiadványról van szó, a hangutánzó és hangulatfestő szóknak koreaiul olvashatjuk a meghatározását, majd egy példamondat következik, de függelékként minden szóhoz még további öt mondatot olvashatunk. Az egyes egységeket rövid tudásellenőrző teszt zárja. A könyv ráadásul úgy van megszerkesztve, hogy lefénymásolva, akár kis kártyácskák is készíthetők a szavakhoz, és a kiadvány azt is jelöli, ha valamelyik szó feltűnt a TOPIK nyelvvizsgán.

Nagyon szépen köszönöm Katának ezt a könyvet, amit ajándékba adott nekem, nagyon hasznos és nagyon élveztem a tanulást belőle!

A kép forrása: https://koreanvitamin.wordpress.com/2015/04/11/korean-textbook-review-new-%EC%8A%A4%ED%83%80%EC%9D%BC-%ED%95%9C%EA%B5%AD%EC%96%B4-%EC%9D%98%EC%84%B1%EC%96%B4-%C2%B7-%EC%9D%98%ED%83%9C%EC%96%B4/

韓中日共用漢字 808字 / 한중일 공용한자 808 자

Amióta Isii-nek köszönhetően olvastam a Koreában, Kínában és Japánban közös (használatú) hanjákról, azóta heves vágyakozás élt a szívemben, hogy ezzel kapcsolatosan beszerezzek valamiféle könyvet. Vágyaimat természetesen tett követte, így kaptam meg a 韓中日共用漢字 808字 c. kötetet, melyet szeretnék most bemutatni. Igazából ezekről a közös használatú hanjákról csak annyit tudtam, amit az Isii-től kapott cikkből kihámoztam, miszerint ezek a kínai írásjegyek a három országot kulturálisan összekapcsolják, ezért jelentőségük kiemelkedő, és elősegítik a három ország és kultúra közti kommunikációt, épp emiatt a közeljövőben mindhárom ország előtérbe helyezi a közös kínai jelek oktatását és ennek megfelelően fogja megváltoztatni az oktatási stratégiáját.

Dél-Koreában 1948 óta hivatalos írásmód a hangeul (한글), mely mellett bevezetését követően óriási propaganda indult. A kínai írásjegyeket, a 한자-kat régimódi, elavult maradványnak tekintették, olyannyira, hogy 1968 és 1972 között a kormány kényszernyugdíjazta az egyetemi oktatók egy részét, akik az előadásaikon hanjákat használtak. Ez az eset különben komoly ellenáramlatot indított, sokan épp ezért kezdtek el a 한문-nal, vagyis 한자-val írott klasszikus szövegekkel foglalkozni. Az 1990-es évek második felében azonban a hanját kényelmetlennek tituláló külföldiek megnövekedett érdeklődése miatt újra csökkent a hanja-k népszerűsége. Épp ezért 1998-ban Lee Jae-jeon (이재전) kultuszminiszter három elv alapján célul tűzte ki a hanják visszaépítését a koreai oktatásba, a három elv a következő volt: 1. a hanja a közös nyelv alapja távol-keleten 2. a hanják használata a koreai írásban is érje el a japánok színvonalát 3. legyen kötelező a hanják tanulása általános iskolától kezdve. Ezek az elvek végül sose mentek át a gyakorlatba, és a miniszter 2004-es halálával a törekvések is elcsitultak. Ugyan 2009-ben újra benyújtották a hanják kötelező oktatásának tervét, de azóta is csak specializációként vehető fel általános és középiskolákban, ezzel együtt a hanják oktatásának kérdéskörét teljes mértékben az egyes iskolák és intézmények hatáskörébe utalták. Így például akik az illusztris gangnami iskolákba járnak, azoknak kötelezően kell tanulniuk kínai írásjegyeket, de sok iskolába egyáltalán nem kell ismerniük őket. Ezzel szemben az egyetemi diplomák egy részéhez le kell tenni a hanja vizsga valamelyik szintjét, ez legtöbbször a 2급 (2000-2800 írásjegy) vagy a 3급 (1000-1800 írásjegy) szintet jelenti. [forrás: 한자의 부활]

Ami a szinteket illeti, létezik Nemzeti Hanja Vizsga (전국한자능력검정시험) is, ami 8 szintből és egy különleges haladó szintből áll, a 8. szint jelenti az alapot (50 hanja) és az 1. szint a legmagasabb (3500 hanja). A különleges szinten pedig több mint 5000 kínai írásjegyet kell ismerni..

És akkor térjünk is rá a csodálatos könyvecskémre, amelynek apropója már a fentiek tükrében is érthető, és persze nem ez az egyetlen ilyen kiadvány, mitöbb az ehelyütt is bemutatott Naver szótárnak is van 한중일 한자 része. Elárulom, hogy a könyv egy kicsit csalódás volt számomra, egyrészt mert számítottam valamiféle átfogó, bevezető jellegű tanulmányra, amely a három ország viszonyát mutatja be az írásjegyek tükrében, de semmi ilyesmi nincs benne. A könyv egy egyszerű bevezetővel kezd, melyben a kiadvány felépítéséről és hasznáról értekezik. Azt is elárulja, hogy a könyvet a három ország 30 szakértője állította össze, a 808 írásjegy a kínai „mai hétköznapi írásjegyek”-ből 801-et tartalmaz, és ehhez csatoltak még 7, a koreai felső középiskolában oktatott írásjegyet, mindez megegyezik a japán 701 oktatott és 98 hétköznap használatos kanjijával. A könyv három részből áll, a szintek szerint ismertetett szótár részből, és két mutatóból. A könyv természetesen koreaiaknak készült, tehát angol nyelvű magyarázatok nincsenek benne, egyedül a kínai írásjegy romanizációjánál tűnik fel, mert így jelölhető a hangsúly.

A szótár része tehát 8 szintet különít el, de csak 3급-ig hozza a hanjákat, hisz az 1. és 2. szintek már nagyon haladók. Minden egyes szint előtt egy tájékoztató összefoglaló olvasható, amely megmutatja, hogy az adott szinthez tartozó közös írásjegyek a szinthez kapcsolódó vizsgakövetelményből hányat tartalmaznak. A képen a 4. szint táblázata, mely a vizsgarendszer szerinti 250 írásjegyből 175-öt mutat be, ezután leckékre/részekre osztva olvashatóak az írásjegyek (egy lecke 4 írásjegy), a lap alján pedig a maradék 75 karakter is látható eum olvasattal, vagyis a könyv tulajdonképpen tartalmazza a hanja nyelvvizsga teljes anyagát is.

Az egyes leckék az írásjegy három változatát mutatják be, ezek az esetek jó részében teljesen megegyeznek, azonban nagyon sok esetben eltérnek egymástól, melyet színekkel is kiemel a kiadvány. A hanja karakter mindig sötétzöld, amennyiben ezzel megegyezik a hanzi és/vagy a kanji, úgy azok fekete színűek, ha viszont eltér az írás, akkor világoszöld lesz a két másik jel. A mellékelt oldalon például jól látható, hogy mind a négy karaktert kicsit másképp írják, ezért a hanja sötétzöld, míg a kínai és japán írásjegyek világoszöldek.

Az egyes szócikkek hármas felosztásúak, balról jobbra látható a koreai, a kínai és a japán írásjegy. A hanja alatt előbb a han olvasat, majd az eum, a kínai karakter alatt romanizált átírat hangsúly-jelöléssel és koreai kiejtés, a japán alatt pedig a hiragana átirat és a koreai kiejtése. Ez alatt a karakter vonássorrendje silabizálható ki, és három üres hely halvány nyomattal, ahová mi magunk is bevéshetjük a hanjánkat. A jobb oldalon koreaiul olvasható a karakter eredete, a példán a bárány hanjája látható, magyarázatként elolvasható, hogy csavart szarvak láthatóak egy bárány fejét ábrázoló jelen, a jelentése pedig bárány, aminek épp az éve most kezdődött. [Az más kérdés, hogy ez egy olyan bárány, ami kecske is.^^] Ez alatt hasznos szólások és kifejezések olvashatóak, az alábbi példán: 1. 양피 - irha, juhbőr 2. 양모 - gyapjú 3. 양두구육 - szó szerinti jelentése: juh fejű kutya húsú – vagyis valami, ami sokkal jobbnak tűnik, vagy jobbnak próbálják feltűntetni, de a valóságban silány 4. 구절양장 – szó szerinti jelentése: kilencszer csavarodott juhbél, amit használhatnak kanyargós, átláthatatlan útra, vagy arra, hogy a  világ annyira zavaros, hogy nehéz emiatt élni benne. Sajnos a 한자어-khoz, vagyis 사자/고자/한자성어-khoz nincs semmilyen magyarázat, ezeket másik szótárból kell előkutatni, pl. a Naverből.

A leckékbe foglalt szótárrészt egy táblázat követi, melyben a leggyakrabban használt 500 kínai írásjegyet foglalták össze, ezekben nem szerepel a kanji.

Az utolsó rész az eum olvasat szerinti mutató lenne, használata azonban kissé nehézkes. Egy jó mutató a keresőszóval nyit, amik betűrendbe vannak rendezve, itt viszont előbb a hanját látjuk, ezt követi a han olvasat, majd ezt az eum olvasat, vagyis ha keresünk valamit, akkor nem tudjuk könnyen átlátni, mert nem a sor elején van a keresőszó, hanem középtájon, ami kissé bosszantó. A könyvet jegyzetlapok zárják.

Young-Ja Kim-Beckers – Helmut Hetzer: Hanja. Handbuch und Lexikon der sinokoreanischen Schriftzeichen

A lexikon az 1982-ben megjelent Guide to Korean Characters újrakiadása német nyelven, de egy speciális kiegészítéssel, ami számomra igazán értékessé tette ezt a kiadványt. A kötet végén ugyanis 300 사자성어-t (négy kínai karakterből álló velős mondást, kifejezést) tartalmaz magyarázattal és német megfelelővel.

A kötet bevezetője ismerteti a koreai írás történetét, a kínai írásjegyek kialakulását és változásait, majd a hanják hat kategóriáját taglalja. A hanják lehetnek 1. egyszerű piktogrammok, ilyenkor közvetlen kapcsolat van a kép és a jelentés között, 2. egyszerű ideogrammok, ezek elvont fogalmak képi ábrázolásai, 3. egyszerű összetételek, 4. fonetikus összetételek, ezek a jelek tartalmaznak egy szemantikus, vagyis jelentésre utaló elemet és egy fonetikus, vagyis kiejtésre utaló elemet (a legtöbb hanja ide tartozik), 5. átvitt értelmű hanják és 6. többjelentésű hanják.

A lexikon egy módszertani útmutatót is ad a hanják elsajátításához, és a könyv megnyugtatja a hanják tömegétől elriadó tanulókat, a kínai írásjegyek ugyanis kevesebb mint 300 egyszerű karakterből tevődnek össze. Tanuláshoz javasolják a szókártyás módszert, a gyakori leírást, a 214 gyök tanulmányozását és a fonetikus elemek elsajátítását.

A bevezetőben ezután egy szócikk elemzése, az írásjegyek vonássorrendje, vonástípusai vannak ismertetve. A lexikon része táblázatos formában mutatja be a hanjákat vonásszám szerint, azon belül pedig gyökök szerint rendezve. A kötet számomra legizgalmasabb része a glosszárium, amely 300 sinokoreai mondást tartalmaz, az első szótag szerint betűrendben. A 사자성어-k vagy  한자성어-k olyan mondások, közmondások, szólások vagy velős jellemzések, amit jellemzően négy kínai karakterrel írnak le, de a gyűjteményben van három és két írásjegyből álló bölcselet is. Ilyeneket különben lehet olvasni a chengyu blogon, vagy naponta rápillanthatunk a Naver hanja-szótárjára, az 오늘의 사자성어-ra.

Néhány példa:

同床異夢 – 동상이봉 – közös ágy, különböző álmok – ugyanabban a szituációban mindenki más gondolatra juthat

Van, amelyiknek egészen hosszú sztorija van:

塞翁之馬 – 새옹지마 – Egy nap talált egy ember egy hátrahagyott lovat a földjén. Ez nagy szerencse volt. Azonban a fia lovaglás közben eltörte a lábát. Ez balszerencse volt. Ugyanakkor a sérülés miatt a fiút nem sorozták be katonának a háborúban, úgyhogy ez mégis nagy szerencse volt. – Vagyis sosem lehet tudni, hogy egy esemény szerencséhez vagy szerencsétlenséghez vezet-e.

A kötetet egy függelék zárja, amelyben különféle táblázatok és mutatók vannak. Az első koreai családnevek gyűjteménye hanjával, ezt követi a könnyen keverhető írásjegyek és a rövidített karakterek gyűjteménye. Külön táblázatban vannak a többjelentésű hanják és nagyon hasznos annak a 900 hanjának a gyűjteménye, amit elvileg középfokon illik ismerni, vagyis amiket középiskolában tanítanak, bár ma már csak választható tárgyként.

A mutató előtt egy kis táblázat ismerteti az egyes gyökök rövidülését, változását, ugyanis ezek komplexebb írásjegyekben kicsit megváltoznak, sokszor nehezen felismerhetőek. Mint minden lexikonban itt is van egy gyök szerinti mutató, amit vonásszám szerint rendeztek, és egy fonetikus mutató, amelyben a hanják eum (sino) olvasat szerint vannak rendezve, ezek használatáról a szócikk bemutatás után.

Egy szócikk bemutatása

A lexikonban táblázatos formában mutatják be a hanjákat, én most a „lámpa” (燈) írásjegyén keresztül mutatok be egy szócikket.

Bal oldalon látható maga a karakter, alatta a gyöke (itt ez logikusan a „tűz” (火), hisz az kell a világossághoz), mellette egy szám látható, 12 – a gyökön kívül ennyi vonás kell még a hanja megrajzolásához, ezt követi egy sorszám, ami a visszakereséskor hasznos. A hanja mellett 9 kis négyzetben a vonássorrend látható, nyilván nem mind rajzolható fel 9 lépésben, de a 1588. karakternél már ez túl nagy gondot nem jelenthet. Emellett következik a szöveges rész, előbb bal oldalon a han olvasat (불), aztán a német megfelelő (Lampe, vagyis lámpa),  és ezt követi jobb oldalt az eum olvasat (등). Ezután három példát láthatunk a hanja használatára összetételben, pl. ha az elektromosság jelét elétesszük, akkor egyértelműen „elektromos világításról” beszélünk, ez a 電燈 (전등), de itt olvashatjuk a „világítás” és a „világítótorony” szavakat is. Így egy hanja megtanulásával akár 4 vagy ennél is több koreai szót memorizálhatunk, ami ugyanarra a sinokoreai tőre vezethető vissza és így később akár ismeretlen szavakban is rájöhetünk arra, hogy a 등valamiféleképpen a világításra,  világítótestre utal.

Na jó, van előttem egy krikszkraksz, ezt hogyan tudom megfejteni?

Okés, ez nem lesz könnyű, elismerem. Amikor teljesen ismeretlen hanjával találkozunk, akkor a legegyszerűbb, ha másolás-beillesztéssel szépen benyomjuk a Naver hanja-szótárába és kész. A gond akkor jelentkezik, ha mondjuk nyomtatásban kerül elénk a hanja, mondjuk egy könyvet olvasva. Ilyenkor meg kell találod a hanja gyökét, ami többnyire bal oldalon vagy felül van – ehhez viszont nem árt, ha ismered a gyököket, 214 van belőlük, de ezek közül sok van, ami ritka. Ha megvan a gyök, akkor csak végig kell böngészned a gyökindexet és ráakadsz a keresett karakterre, a probléma az, hogy jó néhány írásjegy indexszáma hibásan jelenik meg a mutatóban... A másik megoldás, hogy tudod az eum olvasatot, pl. tudod a 비 (eső) szóról, hogy az 우 az eum olvasata, akkor nyilván a fonetikus indexből könnyűszerrel kikereshető, vagy begépelhető a Naverbe (a hanják gépeléséhez ugyanis az eum olvasatot kell bepötyögni, kijelölni az írásjegyet, majd a hanja jelre nyomni a tálcán és kiválasztani a legördülő menüből a megfelelőt, erről már volt szó itt). A harmadik megoldás, hogy megpróbálod a Daum vagy Naver szótár megfelelő funkciójába befotózni vagy berajzolni a karaktert és felismertetni, erről olvashatsz a Naver szótár vagy a Daum szótár bemutatásánál.