2013. szeptember 15., vasárnap

Szenvedelmes kertészet

Őszintén szólva, lövésem sincs, hogy került ez a könyv a várólistámra, gyanítom Netelka moly lelkes beszámolói vittek rá arra, hogy A szenvedelmes kertész ott díszelegjen. Bevallom, soha nem olvastam még efféle, enthuziánus indíttatású könyvet a virágkertészetről és egy kihalóban lévő, hacsak azóta már ki nem veszett embertípusról, a virágkertészről. Ez a karcgyűjtemény ugyanis nem más, mint egy lelkes beszámoló a kertészkedés gyönyöreiről, és ezen gyönyör kínzó szenvedéseiről januártól decemberig.
Mert mitől is szenved az, aki műveli kertjét és virágok gondozásában éli ki szenvedélyét? Hát kapásból ott van a szeszélyes időjárás, a szomszéd kertje és a különféle elméletek a talaj javításával kapcsolatban, vagy ne feledkezzünk meg a téli hónapok hibernációjáról, amikor is a szenvedelmes kertész kénytelen cserepes növényeken kiélni affekcióit, több-kevesebb sikerrel. Čapek virágillattól párás kis könyve végigvezet minket a kertész anatómiájától kezdve a szektás kaktusznevelőkön keresztül a nyaralás gyötrelméig, minden fontos tudnivalót tartalmaz, és akit a sors megáldott ilyen ismerősökkel, bizony közelebb kerülhet lelkivilágukhoz, mondhatni frappáns használati utasítást kap kezébe.
Azért a könyv kicsit igazságtalan is, elítéli a zöldség- és gyümölcskertészek buzgalmát, a retek, káposzta és barack termesztésének gyönyöreit alantasnak, a virágok neveléséhez képest kevéssé filozófikus tevékenységnek látja, amiben én egyáltalán nem értek egyet, sőt kikérem magamnak. Persze gyorsan hozzá kell tennem, hogy én magam nem vagyok szenvedelmes kertész, mert két év konyhakert után egyszerűen belefáradtam a porcsinnal és acattal vívott csatákba, szóval a mi kertünkben gaz és fű váltja egymást. Ugyanakkor ha nagymamámnál járok, aki aztán szenvedelmes a javából, mindig szemrevételezem a kertjét, amelyet olyan nagy szeretettel tart rendben és olyan gyöngédséggel, hogy bármelyik virágkertész megirigyelhetné.
Összességében nagyon szórakoztató könyv volt, a könyv lapjai közül időnként mintha nedves föld, komposzt és tömény rózsaillat szökött volna ki, igazán kellemes olvasmány őszre.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése