A tigris intelme. Koreai elbeszélések

A Terebess Kiadó (Osváth Gáborral az élen) egy hiánypótló könyvet jelentetett meg A tigris intelme c. gyűjteményes kötetével. Hiánypótló részben mert a koreai szépirodalom-fordítás terén nem állunk valami jól és mindig örvendetes, ha egy újabb kötet megjelenik, részben pedig mert egy jól átgondolt, alaposan válogatott könyvről van szó, ahol az elbeszélések időrendben kaptak helyet.

Így részleteket olvashatunk a Szamguk juszából (A három királyság története), melyben koreai eredetmítoszokról és államalapításokról olvashatunk, van itt minden, tojásból kikelt istenembertől csodálatos vadállatok párzásáig, a motívumok kínai regényekből ismerősek voltak. Különben egyes elbeszélések megértéséhez egyszerűen nélkülözhetetlen a kínai műveltség, ilyen például az allegorikus olvasatokat is megengedő Bánatváros története Rim Dzse tollából, ahol is ebbe a bizonyos Bánatvárosba vonul be a kínai hősök, tudósok, művészek egész garmadája. Szerencsére a kimerítő jegyzetapparátus segítségemre volt. A régi történeteknek mindig van valami esetlen bájuk a lényegretörésükkel, vagy azzal hogy pusztán egy tapasztalat rögzítésére törekednek, különösebb művészi allűrök nélkül, így például az Egy tű megsiratásában, amely egy hosszú monológ egy törött tű fölött. A leglíraibb darab egyértelműen Unjong története, amely egy lélegzetelállítóan szép szerelmes mese két kiváló fiatalról. Unjong, a tehetséges költőnő és Kim, a kiemelkedő poéta tragikus szerelme igen megrendítő, és olyan szépséges, mint egy tussal festett kalligráfia.

Pak Csivon történetei rettentően tetszettek, minden elbeszélés valamiféle morális tanulságot hordozott, emberi etikája a konfuciánus tanokra alapozódik, középpontjában az idősek tisztelete,  a természettel való harmónia, a házastársi hűség, a nyerészkedéstől való elzárkózás áll, kedvencem a Jédok mester története, amelynek tanulsága, hogy a megvetett munka végzője, amennyiben bölcsen végzi feladatát, a legkiválóbb erényeket tudhatja magáénak.

A huszadik századi elbeszéléseket már a realizmus, a koreai nyomorúság ábrázolása jellemzi, így például Cshö Szohe novellájában, az Éhség és gyilkosságban, amely bemutatja hogyan válhat egyetlen éjszaka leforgása alatt egy elkeseredett családapából tömeggyilkos - sokkoló. Több novella is feldolgozta a koreai háború borzalmait, ezek mind nagyon megrázó darabok a családok és barátok szétszakítottságáról, a testvérháború ádáz és értelmetlen gyilkolásáról, ezek közül a Darvak c. Hvang Szunvon írás tetszett a legjobban, amelyben két gyerekkori barát találkozik újra a háború után, ám ezúttal ellenségekként. Az utolsó két elbeszélés már a modern irodalom gyöngyszemei közé sorolandók, Ri Ho-Csol Egy hűvös este fülledsége c. írásában a katonák fásultságát és őrületközeli állapotát írja le, Ri Cshongdzsun pedig az Egy maszk álma c. novellájában egy arcát álarcra cserélő férfi abszurd magányát és öngyilkosságát.

A kötetet Osváth Gábor (aranyba a nevét!) A régi és modern elbeszélő irodalom Koreában c. kimerítő tanulmánya zárja. Hát, csak azt látom, feladat, fordítanivaló akad bőven, ha sikerül megtanulnom koreaiul, lesz mit végeznem.