A Terebess Kiadó (Osváth Gáborral az élen) egy hiánypótló könyvet jelentetett meg A tigris intelme
c. gyűjteményes kötetével. Hiánypótló részben mert a koreai
szépirodalom-fordítás terén nem állunk valami jól és mindig örvendetes,
ha egy újabb kötet megjelenik, részben pedig mert egy jól átgondolt,
alaposan válogatott könyvről van szó, ahol az elbeszélések időrendben
kaptak helyet.
Így részleteket olvashatunk a Szamguk juszából
(A három királyság története), melyben koreai eredetmítoszokról és
államalapításokról olvashatunk, van itt minden, tojásból kikelt
istenembertől csodálatos vadállatok párzásáig, a motívumok kínai
regényekből ismerősek voltak. Különben egyes elbeszélések megértéséhez
egyszerűen nélkülözhetetlen a kínai műveltség, ilyen például az
allegorikus olvasatokat is megengedő Bánatváros története
Rim Dzse tollából, ahol is ebbe a bizonyos Bánatvárosba vonul be a
kínai hősök, tudósok, művészek egész garmadája. Szerencsére a kimerítő
jegyzetapparátus segítségemre volt. A régi történeteknek mindig van
valami esetlen bájuk a lényegretörésükkel, vagy azzal hogy pusztán egy
tapasztalat rögzítésére törekednek, különösebb művészi allűrök nélkül,
így például az Egy tű megsiratásában, amely egy hosszú monológ egy törött tű fölött. A leglíraibb darab egyértelműen Unjong története,
amely egy lélegzetelállítóan szép szerelmes mese két kiváló fiatalról.
Unjong, a tehetséges költőnő és Kim, a kiemelkedő poéta tragikus
szerelme igen megrendítő, és olyan szépséges, mint egy tussal festett
kalligráfia.
Pak Csivon
történetei rettentően tetszettek, minden elbeszélés valamiféle morális
tanulságot hordozott, emberi etikája a konfuciánus tanokra alapozódik,
középpontjában az idősek tisztelete, a természettel való harmónia, a
házastársi hűség, a nyerészkedéstől való elzárkózás áll, kedvencem a Jédok mester története,
amelynek tanulsága, hogy a megvetett munka végzője, amennyiben bölcsen
végzi feladatát, a legkiválóbb erényeket tudhatja magáénak.
A
huszadik századi elbeszéléseket már a realizmus, a koreai nyomorúság
ábrázolása jellemzi, így például Cshö Szohe novellájában, az Éhség és gyilkosságban,
amely bemutatja hogyan válhat egyetlen éjszaka leforgása alatt egy
elkeseredett családapából tömeggyilkos - sokkoló. Több novella is
feldolgozta a koreai háború borzalmait, ezek mind nagyon megrázó darabok
a családok és barátok szétszakítottságáról, a testvérháború ádáz és
értelmetlen gyilkolásáról, ezek közül a Darvak
c. Hvang Szunvon írás tetszett a legjobban, amelyben két gyerekkori
barát találkozik újra a háború után, ám ezúttal ellenségekként. Az
utolsó két elbeszélés már a modern irodalom gyöngyszemei közé
sorolandók, Ri Ho-Csol Egy hűvös este fülledsége c. írásában a katonák fásultságát és őrületközeli állapotát írja le, Ri Cshongdzsun pedig az Egy maszk álma c. novellájában egy arcát álarcra cserélő férfi abszurd magányát és öngyilkosságát.
A kötetet Osváth Gábor (aranyba a nevét!) A régi és modern elbeszélő irodalom Koreában
c. kimerítő tanulmánya zárja. Hát, csak azt látom, feladat,
fordítanivaló akad bőven, ha sikerül megtanulnom koreaiul, lesz mit
végeznem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése