Magyar nők

Galgóczi Erzsébet: A közös bűn

Három szikár és mégis döbbenetes kisregény. Mindhármat összeköti a bűn, pontosabban a bűncselekmény, a kor, amelyben elkövetik (1956 ősze) és a hely is jellegzetes: a nyugati határvidék bolyongó, elkeseredett disszidálókkal, az erre építő tanyasiakkal és a mindent belengő, tétova kiúttalansággal.

Szabó Magda: Régimódi történet

Van abban valami bizarr, már-már perverz dolog, ha valaki ennyire ismeri az anyját. Nekem végig az motoszkált a fejemben, egészséges dolog-e tudni anyánk szexuális frusztrációiról, vagy hogy miről szőtt ábrándokat üres óráiban, hogy aztán az apánk mellett kössön ki, elégedetten ugyan, olykor boldogan, de valahogy mégsem úgy.
A nagy vadász pedig nem a Mária Charitas, hanem Szabó Magda, aki olyan pszichológiai mélységekben utazik ezúttal is, hogy olykor majd kiesett a könyv a kezemből. Bátor, szinte már vakmerő ez a könyve is, ráadásul elsőrangú kordokumentum.

Kaffka Margit: Színek és évek

Nagyon ambivalens érzéseket váltott ki ez a regény belőlem. Egyrészt elgyönyörködtetett Kaffka stílusa, egészen másra emlékeztem fősulis éveimből, a Színek és években Kaffka nagyon választékosan, elmélyülőn és borongósan ír, a magyar nyelv szép rétegeiből válogatja a szavait. Ugyanakkor Magda csöppet sem volt szimpi és a regény teljes egészében az ő monológja, nem kellemes ilyen hosszú időt tölteni a társaságában. Magda sorsa valószínűleg a tipikus századfordulós asszonysors: találni egy férfit, aki mellett háziasszonykodni, ne talán tán alispánnénak lenni lehet, ruhákat venni, társaságba járni és cselédeket dirigálni. Magda csillagútja azonban tragikus hirtelenséggel lefelé ível, és képtelen megállni önállóan a lábán. Nagyon érdekes elméleteket lehet olvasni ezzel kapcsolatban a nőkről férfiak szájából: egyik szerint az „új nő” már csak önmagára támaszkodik és nem kell, hogy anya legyen, a férfit pusztán eszköznek tekintik, másik szerint viszont a nő örökre a férfi torzulása, alacsonyabbrendű biológiai lény és mint ilyen folyton gyámolításra szorul. Valójában Magda sem tud alternatívákat, míg végül öregen, átgondolva életét, egyfajta új asszonyi bölcsességet tanul.