2018. június 2., szombat

Márai Sándor: Egy polgár vallomásai

Az „Olvassuk újra ifjúkorom kultikus könyveit” projekt eleddig legkevésbé katartikus darabja lett Márai vallomásai. Kétségtelenül jó volt újra elolvasni, mert visszaidézte 20 évvel ezelőtti önmagam, ahogy érettségi után saját bejárú költő-magányomban a kiszombori Vályogos partján ezt a könyvet olvasom. Nagyon felemelő volt akkoriban, és nagy hatással volt rám. Akkor és ott úgy gondoltam, hogy én és Márai egy vagyunk, és minden meglátása mély, sorai pedig a történelmi, társadalmi, emberi történésektől érinthetetlen, intakt ember autentikus kijelentései voltak számomra. Alá is van húzva a könyvemben minden fontos gondolat, melyben a magányról, a kívülállásról, a baráti kapcsolatokra való képtelenségéről szól, akkoriban természetesnek gondoltam, hogy helyesen látni valamit csakis messziről vagy fentről lehet, és szerintem ilyen szempontból (ti. a Parnasszuséból) ezek a vallomások nagyon jól sikerültek. Vallomások a családról, a népekről, a kapcsolatokról, amikből kilóg vagy épp belóg, de sosincs igazán benne.
Azonban most 40 évesen kellemetlen volt olvasni ezt a könyvet. Márai minden szabadkozása és ironizálása ellenére sznobnak és pökhendinek tűnt, aki beilleszkedési zavarait művészi távolságtartásnak álcázza, aki meghökkentő természetességgel csalja a feleségét, és bicskanyitogatóan sokszor ír  közhelyes mondatokat a különféle „emberfajták”-ról. És meglepően humortalan.  Persze azon is morfondíroztam, hogy nem azért berzenkedem-e most ettől, mert én persze nem lettem író, már nem lakom a saját bejáratú Parnasszusomon, és egyfajta ressentiment fűt, vagy mert béka-perspektívából ezek a mondatok nem is lehetnek mások, csak hamisak, hozzátéve, hogy alulnézetből sem az igazságot látjuk.

Kétségtelen, hogy végig tűnődve, időnként megdühödve és nagy-nagy csodálkozásokkal olvastam újra ezt a könyvet, ami nyilvánvalóan egy korszak, egy életstílus és egy réteg quintesszenciája, mégis rettentően bicskanyitógatónak éreztem ezt a mindent átható spleent. Bizony ez a könyv lekerül a kedvenceim listájáról. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése