A
lexikon az 1982-ben megjelent Guide to Korean Characters újrakiadása
német nyelven, de egy speciális kiegészítéssel, ami számomra igazán értékessé
tette ezt a kiadványt. A kötet végén ugyanis 300 사자성어-t
(négy kínai karakterből álló velős mondást, kifejezést) tartalmaz magyarázattal
és német megfelelővel.
A
kötet bevezetője ismerteti a koreai írás történetét, a kínai írásjegyek
kialakulását és változásait, majd a hanják hat kategóriáját
taglalja. A hanják lehetnek 1. egyszerű piktogrammok, ilyenkor közvetlen
kapcsolat van a kép és a jelentés között, 2. egyszerű ideogrammok, ezek elvont
fogalmak képi ábrázolásai, 3. egyszerű összetételek, 4. fonetikus összetételek,
ezek a jelek tartalmaznak egy szemantikus, vagyis jelentésre utaló elemet és
egy fonetikus, vagyis kiejtésre utaló elemet (a legtöbb hanja ide tartozik), 5.
átvitt értelmű hanják és 6. többjelentésű hanják.
A
lexikon egy módszertani útmutatót is ad a hanják elsajátításához, és
a könyv megnyugtatja a hanják tömegétől elriadó tanulókat, a kínai írásjegyek
ugyanis kevesebb mint 300 egyszerű karakterből tevődnek össze. Tanuláshoz
javasolják a szókártyás módszert, a gyakori leírást, a 214 gyök tanulmányozását
és a fonetikus elemek elsajátítását.
A
bevezetőben ezután egy szócikk elemzése,
az írásjegyek vonássorrendje, vonástípusai vannak ismertetve. A lexikon része
táblázatos formában mutatja be a hanjákat vonásszám szerint, azon belül pedig
gyökök szerint rendezve. A kötet számomra legizgalmasabb része a glosszárium,
amely 300 sinokoreai mondást tartalmaz, az első szótag szerint betűrendben. A 사자성어-k
vagy 한자성어-k olyan mondások, közmondások, szólások
vagy velős jellemzések, amit jellemzően négy kínai karakterrel írnak le, de a
gyűjteményben van három és két írásjegyből álló bölcselet is. Ilyeneket
különben lehet olvasni a chengyu blogon, vagy naponta rápillanthatunk a
Naver hanja-szótárjára, az 오늘의 사자성어-ra.
Néhány
példa:
同床異夢 – 동상이봉 – közös ágy, különböző álmok – ugyanabban a szituációban mindenki más gondolatra juthat
Van, amelyiknek egészen hosszú sztorija van:
塞翁之馬 – 새옹지마 – Egy nap talált egy ember
egy hátrahagyott lovat a földjén. Ez nagy szerencse volt. Azonban a fia
lovaglás közben eltörte a lábát. Ez balszerencse volt. Ugyanakkor a sérülés
miatt a fiút nem sorozták be katonának a háborúban, úgyhogy ez mégis nagy
szerencse volt. – Vagyis sosem lehet tudni, hogy egy
esemény szerencséhez vagy szerencsétlenséghez vezet-e.
A kötetet egy függelék zárja,
amelyben különféle táblázatok és mutatók vannak. Az első koreai családnevek
gyűjteménye hanjával, ezt követi a könnyen keverhető írásjegyek és a rövidített
karakterek gyűjteménye. Külön táblázatban vannak a többjelentésű hanják és
nagyon hasznos annak a 900 hanjának a gyűjteménye, amit elvileg középfokon
illik ismerni, vagyis amiket középiskolában tanítanak, bár ma már csak
választható tárgyként.
A mutató előtt egy kis
táblázat ismerteti az egyes gyökök rövidülését, változását, ugyanis ezek
komplexebb írásjegyekben kicsit megváltoznak, sokszor nehezen felismerhetőek.
Mint minden lexikonban itt is van egy gyök szerinti mutató, amit vonásszám
szerint rendeztek, és egy fonetikus mutató, amelyben a hanják eum (sino)
olvasat szerint vannak rendezve, ezek használatáról a szócikk bemutatás után.
Egy
szócikk bemutatása
A
lexikonban táblázatos formában mutatják be a hanjákat, én most a „lámpa” (燈) írásjegyén keresztül mutatok be egy
szócikket.
Bal
oldalon látható maga a karakter, alatta a gyöke (itt ez logikusan a „tűz” (火),
hisz az kell a világossághoz), mellette egy szám látható, 12 – a
gyökön kívül ennyi vonás kell még a hanja megrajzolásához, ezt követi egy
sorszám, ami a visszakereséskor hasznos. A hanja mellett 9 kis négyzetben a vonássorrend látható,
nyilván nem mind rajzolható fel 9 lépésben, de a 1588. karakternél már ez túl
nagy gondot nem jelenthet. Emellett következik a szöveges rész, előbb bal
oldalon a han olvasat (불), aztán a
német megfelelő (Lampe, vagyis lámpa), és ezt követi jobb oldalt az eum
olvasat (등). Ezután három példát láthatunk a hanja használatára összetételben,
pl. ha az elektromosság jelét elétesszük, akkor egyértelműen „elektromos
világításról” beszélünk, ez a 電燈 (전등), de itt olvashatjuk a „világítás” és a „világítótorony”
szavakat is. Így egy hanja megtanulásával akár 4 vagy ennél is több koreai szót
memorizálhatunk, ami ugyanarra a sinokoreai tőre vezethető vissza és így később
akár ismeretlen szavakban is rájöhetünk arra, hogy a 등valamiféleképpen
a világításra, világítótestre utal.
Na jó,
van előttem egy krikszkraksz, ezt hogyan tudom megfejteni?
Okés,
ez nem lesz könnyű, elismerem. Amikor teljesen ismeretlen hanjával találkozunk,
akkor a legegyszerűbb, ha másolás-beillesztéssel szépen benyomjuk a Naver hanja-szótárába
és kész. A gond akkor jelentkezik, ha mondjuk nyomtatásban kerül elénk a hanja,
mondjuk egy könyvet olvasva. Ilyenkor meg kell találod a hanja gyökét, ami
többnyire bal oldalon vagy felül van – ehhez viszont nem
árt, ha ismered a gyököket, 214 van belőlük, de ezek közül
sok van, ami ritka. Ha megvan a gyök, akkor csak végig kell böngészned a
gyökindexet és ráakadsz a keresett karakterre, a probléma az, hogy jó néhány írásjegy indexszáma hibásan jelenik meg a mutatóban... A másik megoldás, hogy tudod az
eum olvasatot, pl. tudod a 비 (eső) szóról, hogy
az 우 az eum olvasata, akkor nyilván a fonetikus
indexből könnyűszerrel kikereshető, vagy begépelhető a Naverbe (a hanják
gépeléséhez ugyanis az eum olvasatot kell bepötyögni, kijelölni az írásjegyet,
majd a hanja jelre nyomni a tálcán és kiválasztani a legördülő menüből a
megfelelőt, erről már volt szó itt). A harmadik megoldás, hogy megpróbálod a Daum vagy Naver szótár megfelelő funkciójába befotózni vagy berajzolni a karaktert és felismertetni, erről olvashatsz a Naver szótár vagy a Daum szótár bemutatásánál.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése