韓中日共用漢字 808字 / 한중일 공용한자 808 자

Amióta Isii-nek köszönhetően olvastam a Koreában, Kínában és Japánban közös (használatú) hanjákról, azóta heves vágyakozás élt a szívemben, hogy ezzel kapcsolatosan beszerezzek valamiféle könyvet. Vágyaimat természetesen tett követte, így kaptam meg a 韓中日共用漢字 808字 c. kötetet, melyet szeretnék most bemutatni. Igazából ezekről a közös használatú hanjákról csak annyit tudtam, amit az Isii-től kapott cikkből kihámoztam, miszerint ezek a kínai írásjegyek a három országot kulturálisan összekapcsolják, ezért jelentőségük kiemelkedő, és elősegítik a három ország és kultúra közti kommunikációt, épp emiatt a közeljövőben mindhárom ország előtérbe helyezi a közös kínai jelek oktatását és ennek megfelelően fogja megváltoztatni az oktatási stratégiáját.

Dél-Koreában 1948 óta hivatalos írásmód a hangeul (한글), mely mellett bevezetését követően óriási propaganda indult. A kínai írásjegyeket, a 한자-kat régimódi, elavult maradványnak tekintették, olyannyira, hogy 1968 és 1972 között a kormány kényszernyugdíjazta az egyetemi oktatók egy részét, akik az előadásaikon hanjákat használtak. Ez az eset különben komoly ellenáramlatot indított, sokan épp ezért kezdtek el a 한문-nal, vagyis 한자-val írott klasszikus szövegekkel foglalkozni. Az 1990-es évek második felében azonban a hanját kényelmetlennek tituláló külföldiek megnövekedett érdeklődése miatt újra csökkent a hanja-k népszerűsége. Épp ezért 1998-ban Lee Jae-jeon (이재전) kultuszminiszter három elv alapján célul tűzte ki a hanják visszaépítését a koreai oktatásba, a három elv a következő volt: 1. a hanja a közös nyelv alapja távol-keleten 2. a hanják használata a koreai írásban is érje el a japánok színvonalát 3. legyen kötelező a hanják tanulása általános iskolától kezdve. Ezek az elvek végül sose mentek át a gyakorlatba, és a miniszter 2004-es halálával a törekvések is elcsitultak. Ugyan 2009-ben újra benyújtották a hanják kötelező oktatásának tervét, de azóta is csak specializációként vehető fel általános és középiskolákban, ezzel együtt a hanják oktatásának kérdéskörét teljes mértékben az egyes iskolák és intézmények hatáskörébe utalták. Így például akik az illusztris gangnami iskolákba járnak, azoknak kötelezően kell tanulniuk kínai írásjegyeket, de sok iskolába egyáltalán nem kell ismerniük őket. Ezzel szemben az egyetemi diplomák egy részéhez le kell tenni a hanja vizsga valamelyik szintjét, ez legtöbbször a 2급 (2000-2800 írásjegy) vagy a 3급 (1000-1800 írásjegy) szintet jelenti. [forrás: 한자의 부활]

Ami a szinteket illeti, létezik Nemzeti Hanja Vizsga (전국한자능력검정시험) is, ami 8 szintből és egy különleges haladó szintből áll, a 8. szint jelenti az alapot (50 hanja) és az 1. szint a legmagasabb (3500 hanja). A különleges szinten pedig több mint 5000 kínai írásjegyet kell ismerni..

És akkor térjünk is rá a csodálatos könyvecskémre, amelynek apropója már a fentiek tükrében is érthető, és persze nem ez az egyetlen ilyen kiadvány, mitöbb az ehelyütt is bemutatott Naver szótárnak is van 한중일 한자 része. Elárulom, hogy a könyv egy kicsit csalódás volt számomra, egyrészt mert számítottam valamiféle átfogó, bevezető jellegű tanulmányra, amely a három ország viszonyát mutatja be az írásjegyek tükrében, de semmi ilyesmi nincs benne. A könyv egy egyszerű bevezetővel kezd, melyben a kiadvány felépítéséről és hasznáról értekezik. Azt is elárulja, hogy a könyvet a három ország 30 szakértője állította össze, a 808 írásjegy a kínai „mai hétköznapi írásjegyek”-ből 801-et tartalmaz, és ehhez csatoltak még 7, a koreai felső középiskolában oktatott írásjegyet, mindez megegyezik a japán 701 oktatott és 98 hétköznap használatos kanjijával. A könyv három részből áll, a szintek szerint ismertetett szótár részből, és két mutatóból. A könyv természetesen koreaiaknak készült, tehát angol nyelvű magyarázatok nincsenek benne, egyedül a kínai írásjegy romanizációjánál tűnik fel, mert így jelölhető a hangsúly.

A szótár része tehát 8 szintet különít el, de csak 3급-ig hozza a hanjákat, hisz az 1. és 2. szintek már nagyon haladók. Minden egyes szint előtt egy tájékoztató összefoglaló olvasható, amely megmutatja, hogy az adott szinthez tartozó közös írásjegyek a szinthez kapcsolódó vizsgakövetelményből hányat tartalmaznak. A képen a 4. szint táblázata, mely a vizsgarendszer szerinti 250 írásjegyből 175-öt mutat be, ezután leckékre/részekre osztva olvashatóak az írásjegyek (egy lecke 4 írásjegy), a lap alján pedig a maradék 75 karakter is látható eum olvasattal, vagyis a könyv tulajdonképpen tartalmazza a hanja nyelvvizsga teljes anyagát is.

Az egyes leckék az írásjegy három változatát mutatják be, ezek az esetek jó részében teljesen megegyeznek, azonban nagyon sok esetben eltérnek egymástól, melyet színekkel is kiemel a kiadvány. A hanja karakter mindig sötétzöld, amennyiben ezzel megegyezik a hanzi és/vagy a kanji, úgy azok fekete színűek, ha viszont eltér az írás, akkor világoszöld lesz a két másik jel. A mellékelt oldalon például jól látható, hogy mind a négy karaktert kicsit másképp írják, ezért a hanja sötétzöld, míg a kínai és japán írásjegyek világoszöldek.

Az egyes szócikkek hármas felosztásúak, balról jobbra látható a koreai, a kínai és a japán írásjegy. A hanja alatt előbb a han olvasat, majd az eum, a kínai karakter alatt romanizált átírat hangsúly-jelöléssel és koreai kiejtés, a japán alatt pedig a hiragana átirat és a koreai kiejtése. Ez alatt a karakter vonássorrendje silabizálható ki, és három üres hely halvány nyomattal, ahová mi magunk is bevéshetjük a hanjánkat. A jobb oldalon koreaiul olvasható a karakter eredete, a példán a bárány hanjája látható, magyarázatként elolvasható, hogy csavart szarvak láthatóak egy bárány fejét ábrázoló jelen, a jelentése pedig bárány, aminek épp az éve most kezdődött. [Az más kérdés, hogy ez egy olyan bárány, ami kecske is.^^] Ez alatt hasznos szólások és kifejezések olvashatóak, az alábbi példán: 1. 양피 - irha, juhbőr 2. 양모 - gyapjú 3. 양두구육 - szó szerinti jelentése: juh fejű kutya húsú – vagyis valami, ami sokkal jobbnak tűnik, vagy jobbnak próbálják feltűntetni, de a valóságban silány 4. 구절양장 – szó szerinti jelentése: kilencszer csavarodott juhbél, amit használhatnak kanyargós, átláthatatlan útra, vagy arra, hogy a  világ annyira zavaros, hogy nehéz emiatt élni benne. Sajnos a 한자어-khoz, vagyis 사자/고자/한자성어-khoz nincs semmilyen magyarázat, ezeket másik szótárból kell előkutatni, pl. a Naverből.

A leckékbe foglalt szótárrészt egy táblázat követi, melyben a leggyakrabban használt 500 kínai írásjegyet foglalták össze, ezekben nem szerepel a kanji.

Az utolsó rész az eum olvasat szerinti mutató lenne, használata azonban kissé nehézkes. Egy jó mutató a keresőszóval nyit, amik betűrendbe vannak rendezve, itt viszont előbb a hanját látjuk, ezt követi a han olvasat, majd ezt az eum olvasat, vagyis ha keresünk valamit, akkor nem tudjuk könnyen átlátni, mert nem a sor elején van a keresőszó, hanem középtájon, ami kissé bosszantó. A könyvet jegyzetlapok zárják.