이화 6.

Az úgy kezdődött, hogy mindenképp szerettem volna egy koreai egyetem által gondozott tankönyvet tanulni, és ha lúd, legyen kövér alapon, felsőfokút. Így esett a választásom az 이화-ra, bevallom töredelmesen, ez volt a három nagy egyetem kiadványai közül a legolcsóbb.

Amit mindenképp szerettem a tankönyvben, az a sokféle, nagyon izgalmas szöveg és a témákhoz kapcsolódó audióanyag. Kiválóak! Különben arra számítottam, hogy nem sokat fogok ezekből érteni, de úgy tűnik az 이화 nem teszi olyan nagyon magasra a lécet, így igen elégedett voltam magammal ezeknél a feladatrészeknél, annak ellenére, hogy nem sok energiát fektettem az 읽기 és 듣기 feladatok megoldásába, mert bizony kissé ellustultam. Volt szöveg a gondolkodásmód megváltoztatásáról, a koreai toldalékok funkcióiról, piaci stratégiákról vagy a koreai hagyományos házak filozófiájáról. Nagyon tetszettek a 기능 표현 részek is, melyben szép, hosszú, hivatalos és körmönfont mondatok voltak formális helyzetekre, pl. előadás felvezetése, témaváltáskor, hogyan tereljük vissza az eredeti mederbe a vitát, hogyan vegyük át a szót udvariasan, hogyan tegyünk javaslatot stb. A nyelvtani rész is nagyon rendben volt, különben olyan nyelvtani pontok kerültek elő, amikkel nagyrészt még a Korean Grammar in Use advanced-ben sem találkoztam. Az íráskészség feladatok egyszerűen fantasztikusan vannak felvezetve, a különböző típusú szövegek megalkotása előtt ugyanis egy komplett szöveget elemez a tankönyv, ami alapján a saját írásműveinket is megírhatjuk. Az más kérdés, hogy nekem valahogy nem volt érkezésem fogalmazást írni a véradás társadalmi hasznosságáról, valamely kulturális örökség személyes, átélt bemutatásáról, az oktatás problémáinak lehetséges megoldásairól vagy a cégek szolgáltatás-fejlesztéséről, de igen erős bennem az elhatározás, hogy megszülöm ezeket az írásműveket.

Amikkel nem boldogultam, az nagyrészt a 과제 활동 részek, ami nem is csoda, mivel leginkább csoportmunkában lehetne ezeket elvégezni. Itt egészen elborult feladatok voltak, mint brandépítés, interjúkészítés (márminthogy tényleg!), rádiókampány készítés, környezetvédelmi témájú dal írása, vagy épp színdarab előadása. A másik bonyolult pont az 어휘 확장 volt, ahol egy kifejezés köré átvitt értelmű, vagy ritkábban használt, kifinomultabb kifejezéseket gyűjtöttek, ámde magyarázat nélkül. A feladat itt az, hogy meg kell sejteni (sic!) a jelentést, és rögtön utána tudni is kellett használni – mondanom sem kell, hogy ezzel a résszel zaklattam a legtöbbet koreai ismerősömet, mert a kifejezések egy része még a szótárban sem szerepelt. Meghökkentőnek találtam, hogy  a 사자성어 résznél nem szerepelnek a kínai írásjegyek és azok jelentése, én ugyanis képtelen vagyok ilyen mondásokat hanja nélkül megjegyezni, de itt legalább volt koreai nyelvű magyarázat mielőtt használni kellett volna. A könyvben ami számomra még érthetetlen volt, hogy az idegen szavak ugyan ki voltak gyűjtve a lap szélén, de még koreaiul sem volt mellé írva a jelentése, így nem is értem, milyen funkciót töltött be ott az oldal alján, ráadásul olykor meghökkentő alapszavakat gondoltak ismeretlennek, mint pl. a 가야금, 공유하다, vagy a 마감.

A könyv illusztrációjával sem voltam maradéktalanul elégedett, a fejezeteket elválasztó nagy és kis képekhez nem kapcsolódik feladat, ugyanakkor az egyes feladatokhoz kapcsolódó képek meg olyan parányiak, hogy alig használhatóak vagy épp az nem vehető ki jól rajtuk, amit be kéne mutassanak.

Mindezektől eltekintve szerintem ez egy klassz könyv, tényleg felsőfokú témákkal, és noha jóval kevesebb szót gyűjtöttem ki belőle, mint gondoltam (670 szó körül), azért nagyon megérte, és örülök, hogy a könyvhöz tartozó munkafüzetbe is beruháztam, ugyanis némi ismétlést követően azt is hamarosan elkezdem.