Nagyvilág - Korea-szám

Igazi szenzációval indult az ősz a koreai irodalom szerelmeseinek, a Nagyvilág egy teljes számot szentelt koreai novelláknak. A kiadvány nyolc szöveget tartalmaz, fordítója, Kiss Marcell (számomra a Lélek-hegy fordítója, de Rju Ungjong A Silla királyság ékkövét is ő fordította magyarra), aki nemcsak értő módon, érzékenyen és színvonalasan fordította a műveket, de remek előszót is írt, melyben a novellákat történelmi kontextusba helyezi. Az előszóból az is kiderül, hogy a közölt alkotások ma már klasszikusoknak számítanak, és hogy hamarosan egy másik különszámra is számíthatunk a kortársak műveiből.

Sokkoló kezdés Hjon Csingon (현진건) Szerencsés nap c. novellája, mely a nyomor és a kétségbeesés képét festi elénk egy szerencsétlen riksás egy napján keresztül, aki szinte menekül a tényleg szerencsésen megsokasodó munkába, hogy ne kelljen felesége haláltusáját végignéznie. Chomdzsi beszűkült életét és ínségét látva nem könnyen mondható erkölcsi ítélet látszólagos közönye fölött.

Kim Judzsong (김유정) A fehér nyúl c. novellája kissé groteszk folytatás, melyben a nevezett nyúl meghökkentő módon szerez házasságot.

A novellából készült film plakátja

Kim Dongni (김동리) Egy sámánasszony portréja az egyik legfelkavaróbb darab, mely a nyugati, keresztény szemlélet és a hagyományos sámánhit, s ezzel együtt a nyugati áramlatok és a keleti gondolkodás találkozásáról szól. Mohva, Jomin falu sámánasszonya szorgosan végzi munkáját, szellemeket űz, gyógyít és szertartásokat végez, süket lánya Nangi mint egy szellem lebegi körbe, Mohva igyekszik megoltalmazni. Nangi féltestvére, Ugi azonban keresztény hitre tér, és hitét gyakorolni kezdi, mely konfliktusokhoz vezet. Kölcsönösen démoni megszállottsággal vádolják egymást, Ugi bűnösnek tartja boszorkányos praktikákat űző anyját, Mohva pedig kántálva igyekszik elűzni a fiát megszállt démonokat. A történet végül igen tragikus és drámai véget ér, mely azt sugallja, hogy a tradíciók nem tarthatók fenn egy nyitott, megváltozott világban, a világ „szellemtelenné” válik, és azok az emberek, akik szakrális rítusokat végeznek izolálódnak és eltűnnek. A novella számos verset is tartalmaz, amit a sámánasszony kántál.

Ri Thecsun (이태준) Varjak c. története sem vidám, egy művész találkozása a halállal, elmúlással és egyben egyfajta számvetés is. A történet természetesen megidézi Poe-t is, a betegségben szenvedő rejtélyes hölgy az amerikai író karaktereire emlékeztet.

Kim Szüngok (김승옥) Utazás Mudzsinba egy anyja sírjához hazatérő tanár kiábrándultságát mutatja be, a fojtogató ködéről híres községben mindenki beleragadt saját sekélyes egzisztenciájába, tehetségüket elpazarolják, s eközben igyekeznek a maguk módján kiszabadulni belőle, ki önáltatással, ki ábrándok szövögetésével a szöuli életről. A látogatás sok emléket kavar fel és végül a narrátor szinte menekülésszerűen távozik.

A mudzsini köd (forrás:http://blog.daum.net/helimkim/11764332)

Illusztráció a Havas út-hoz

Ri Chongdzsun (이청준) Havas út c. novellája szerintem a kötet egyik legkiemelkedőbb darabja, szintén egy hazatérés sokkjáról szól, de itt kiábrándulás helyett a narrátor inkább megrendül és kénytelen lesz a múltat újraértelmezni. A feleségével vidékre érkező elfoglalt fiatalember képtelen megérteni idős anyja házfelújítási affekcióit, aki igyekszik magamagát is meggyőzni a felújítás hiábavalóságáról. A történet végén azonban megismerjük az anya történetét is, mely annyira megindító, hogy én igencsak szipogtam a végére.

És nem kellett messzire tennem a zsebkendőmet, mert a folyóirat utolsó két darabja is olyannyira szívbemarkolóra sikerült, hogy bizony könnyek nélkül ezeket nem lehetett olvasni. O Csonghi (오정희) Pharo-tó c. alkotása nemcsak a háború pusztítását, de a ’45 utáni erőszakos kapitalizálódás romboló hatásait is bemutatja egy látogatás történetében. Hjeszun a Pharo-tó lecsapolt részén keletkezett kőkorszaki leleteket, dolmeneket megvizsgálni érkezik a területre, de felidéződnek a nő régi emlékei és a kopár felszínen a régi Korea darabjai tűnnek elő. Hjeszun, aki írói pályára készül, összeveti tapasztalatait az amerikai életükkel, és bepillantás nyerhetünk az amerikai-koreai mentalitásba is. Az egész novellát átszövi egyfajta kísérteties hangulat, borzongató volt olvasni.

A szerző a Pharo-tónál

A Korea-számot Sin Kongszuk (신경숙) kiváló írása zárja, az írónőt különben a Vigyázzatok anyára! óta a szívembe zártam, de el kell mondjam, a novella, talán az eredetiből történő fordítása miatt is, jobban tetszett stílusában, mint a regény. A Mikor jön el? c. novellában a narrátor sógorával indul útnak, hogy tudatosítsa magában a tőle oly különböző, színésznek készülő húga korai halálát. A halott húgról való beszéd egyszerre gyászmunka, egyszerre egy történet szövése valaki köré, akit talán nem is ismertek, és egyszerre terápia az érzelmeit szigorúan elfojtó narrátor számára.

A Nagyvilág Korea-száma még kapható újságárusoknál, vagy megrendelhető itt. Ne hagyjátok ki!