초머 모세: 헝가리 최초의 한국학 학자 북한을 만나다

Csoma Mózes nemrég megjelent Sövény Aladár életét, munkásságát és kutatásait feldolgozó könyvének Koreában is komoly sikere van. A kiadvány koreai nyelvű változatát teljesen meglepetésszerűen kaptam meg a szerzőtől, amit határtalan örömmel fogtam a kezembe. A könyv külső megjelenésre teljesen más, mint az ELTE gondozásában kiadott magyar nyelvű változat, a koreai kiadás műnyomó papírra készült, így a képek szebben látszanak, a törzsszöveg több, rövidebb fejezetre tagolódik, ezen kívül pedig egy mutató is gazdagítja a kötetet.

A tartalomról nem írok bővebben, hisz természetesen a magyar nyelvű változatot követi, azonban nem mondhatnám, hogy teljesen, pontról pontra fedi egymást a két szöveg. A koreai nyelvű könyv kicsit bővebb, és ezt a kibővítést csak részben indokolja, hogy a szerző a magyar irodalomban és történelemben kevésbé jártas koreai közönségre van tekintettel. Így gazdagabb a lábjegyzet-apparátus, hisz a magyar irodalom jeles alakjaihoz, vagy a délen kevésbé ismert észak-koreai személyiségekhez is készült lábjegyzet, de egyes jelenségekhez is íródott kiegészítés (például a tormához^^). Ezek a jegyzetek különben nekem is sok újdonságot tartogattak, így például az úttörővasútról, vagy a szerző és Mártonfi Ferenc kapcsolatáról koreaiul tájékozódhattam először. A jegyzeteken kívül a könyv törzsanyaga is bővült, így például külön fejezet kapott az a fotó is, melyen Sövényék Észak-Koreában amerikai katonákkal fotózkodnak a határon, az ötvenes évek irodalmáról szóló részbe bekerült Szor Dzsong-sik (설정식), és meglehetősen bizarr anekdoták színesítik Han Szor-ja budapesti látogatását. A magyar kiadásban szintén nem szerepelnek az észak-koreai kiadású 조선력사상식 vonatkozó részei, melyek Sövény történelmi kutatásai kapcsán kerülnek megemlítésre. A könyvbe különben több kép is került, így Sövény Aladár első levele felségéhez, vagy táncoló lányokat ábrázoló észak-koreai életkép, illetve könyvborító fotója.

És hogy milyen volt olvasni? Bevallom, féltem attól, hogy nagyon nem fogok érteni belőle semmit, különösen, hogy ez volt az első tudományos, történeti jellegű koreai nyelvű könyv, amit olvastam. Természetesen többször is elveszítettem a fonalat, de végig mellettem volt a magyar nyelvű változat is, és nem mondhatnám, hogy annyira bonyolult lett volna, hogy ne gyönyörködtessen, és ne kössön le teljesen. Nagyon élveztem a könyv elegáns, kifinomult stílusát, ragadt is rám jó pár olyan szerkezet, amit mindenképp sűrűbben szeretnék használni az írásaimban (pl. N을 배경으로, vagy 은/는 셈이다 stb.). Különösen káprázatosak lettek Sövény leveleinek fordításai, melyet a szerző két stílusban fordított, 하소체 stílusban a feleségének, és 하요체 stílusban a családjának. A könyv nagyon tanulságos volt olyan tekintetben is, hogy sok kifejezést megtanultam, melyek kiadványszerkesztéskor vagy tanulmányíráskor nagyon jó szolgálatot fognak tenni (pl. forrás, idézett mű, a szerző megjegyzése stb.).

Szeretném még egyszer megköszönni Csoma Mózesnek ezt a nagylelkű ajándékot.