Tilos kutyát tartanod címmel jelent meg Korea mai napig
legolvasottabb kutyaneveléssel foglalkozó könyve, mely Kang Hyung-wook
kutyanevelő (nem kutyakiképző!) összegyűjtött írásait tartalmazza, melyek blogjában
és egyéb csatornákon jelentek meg eddig. Kang Nincs a világon rossz kutya (세상에 나쁜 개는 없다) c. immár harmadik évadát ünneplő műsorán keresztül
vált ismertté és népszerűvé Dél-Koreában, ahol a kutyatartásnak már egyfajta
őrülete kezd kialakulni anélkül, hogy ehhez bármiféle felelősségérzet párosulna
a gazdik részéről. A műsor olyan komoly viselkedészavarral küzdő kutyák eseteit
mutatja be, melyek elsősorban a kutyatartási kultúrával nem rendelkező,
nagyvárosokban élő dolgozó réteg ebeinél jelentkeznek. Kang kutyanevelő
speciális módszereivel igyekszik rámutatni ezen zavarok kialakulásának okaira,
és nem árulok el nagy titkot: a megoldás többnyire a gazdik viselkedésének
megváltoztatásával kezdődik.
Nem különös
tehát, hogy Kang könyvét egy tiltó formulával címezte meg, mert határozottan az
a véleménye, hogy Korea egyelőre még nem alakított ki olyan kutyatartási
kultúrát, különös tekintettel a kis- és újabban már nagytestű kutyákat is tartó
nagyvárosi rétegre, melyben egy kutya felelősségteljesen és egészségesen
felnevelhető. Tehát könyve egyik visszatérő gondolata, hogy ha nincsenek
megfelelő körülmények, ha napi 12 órára egyedül kell hagynunk a magányába
belebetegedő kutyáinkat, akkor inkább álljunk ellen a kísértésnek, én ne
vegyünk kutyát. A könyvre – ahogy különben Kang műsorára is – jellemző ez a
szigorú és egyben óva intő hang, a kutyanevelő nem titkolt szándéka ugyanis,
hogy rádöbbentse, sőt olykor sokkolja a koreai olvasót a ténnyel, hogy kutyáit
milyen nagyfokú stressznek és szenvedésnek teszi ki meggondolatlan magatartásával.
A kötet három
nagyobb részből áll, melyekben rövid, pár oldalas szövegek vannak egyszerűen és
közérthetően megfogalmazva. Az első fejezet, melynek címe megegyezik a könyv
címével, jellegzetes, olykor meghökkentő, felháborító és bizonyos esetekben
sokkoló (sajnos, valós) példákon keresztül mutatja be a koreai ebtartási
kultúra pregnáns hiányát és annak következményeit. Koreában a kutyákat
leginkább vidéken tartották jelző funkcióval, és a mai napig jellemzően 1
méteres kenderkötélen tengetik napjaikat. A kutyát ráadásul hagyományosan mocskos
állatnak tartják (nagyjából, ahogy ezt mi hisszük a disznókról), mert sokat
ürít, és nem fedi el az ürülékét, mint a macska. Az elmúlt években azonban a
nagyvárosokban egyre többen kezdtek el kedvtelésből tartott, kistestű (fehér) kutyákat
vásárolni, hogy nagyvárosi magányukat, depressziójukat és a munkahelyi stresszt
oldják, illetve mivel Koreában is egyre gyakoribb a csak férjből-feleségből
álló családmodell, ott is jellemzően kutyát vásárolnak, de a motivációk közt
szerepel még a divat is. Erre természetesen azonnal válaszolt a koreai ipar is,
megjelentek a bevásárlóközpontokban az ún. „pet factory”-kból többnyire túl
korán kikerült kutyusok, melyeket a vásárlók a többi termékkel együtt ugyanúgy
hazavihetnek. Kang felhívja a figyelmet arra, hogy milyen veszélyeket rejt
mindez, a „pet factory”-kban erővel pároztatják az állatokat, melyek sokszor az
anyakutya viselkedésének erős zavarával járnak, így eleve nem képes a kölykeit
megfelelően nevelni. A körülmények is botrányosak: a Koreában klasszikus
fémrácsos ketrec, a kölyköket, pedig jóval korábban elveszik az anyától, hogy azok
képesek legyenek egyáltalán szocializálódni. A bevásárlóközpontokban
shoppingoló pedig nem gondolja át, hogy mit tesz, amikor a kiskutyát is beemeli
a rizs és a chips mellé kosarába. Ma Koreában a kutyák 90%-a ilyen gyárakból
kerül elő.
A második blokk
a kutyák helyes tartásával, a felmerülő problémák kiküszöbölésével foglalkozik.
Ha úgy döntünk, hogy életünket egy kutyával is megosztjuk, azt igen alapos
előkészületeknek kell megelőznie, melyeket Kang sorra vesz ebben a fejezetben.
Nagyon hasznos, hogy a könyvben vannak összefoglaló táblázatok, melyekben kiemelve
olvashatjuk a legfontosabb pontokat, így a vásárlás előtti szempontok listáját
is. A fejezet tárgyalja a kutya beszoktatását a családba - Kang szerint minimum 3 hét szabadságra
kellene mennie a gazdinak, hogy ezalatt a kutyus szeparációs szorongását oldja
és egymáshoz idomuljanak, azonban Koreában az alapszabadság mindössze 15 nap… A
fejezetben többek között szó esik a helyes névválasztásról, a kutyafajták
jellemvonásairól, térigényéről, a saját tér fontosságáról (nagyon sok pszichés
zavart önmagában az okoz, hogy a kutyának nincs helye, vagy olyan helyen van,
ahol folyamatos stressz éri), a parancsszavak hasznáról és káráról, a
haszontalan vagy neurózist okozó gyakorlatokról (pl. arra tanítani a kutyát,
hogy feküdjön a hátára és a hasát fedje fel, vagy engedje magát ott simogatni,
ahol őt zavarja), a szintén sok szenvedést okozó farokcsonkításról (ezzel a
kutyát megfosztjuk a kommunikáció egyik fontos szervétől). Kang azt tanácsolja,
hogy a 4-5 hónapos kutyusnak adjuk meg a lehető legnagyobb teret, és
igyekezzünk inkább mi eltenni jó helyre a cipőinket, de a kutyának meg kell
ismernie a teret, ahol élni fog, és ehhez az egyik mód bizony a rágcsálás. Igyekezzünk
minél több munkát adni az orrának (nose work), ebben az időszakban semmilyen
műtétet ne kövessünk el rajta, és minimum 3 méteres pórázon sétáljunk vele
lehetőleg hámmal. A sétálás kapcsán fontos, hogy nem a gazdi sétál, sőt még
csak nem is sétáltat, hanem a kutya, ezért erősen ellenzi a rövid pórázt és a
láb melletti szoros sétát, ami a kutyát minden élvezettől megfosztja.
Parancsszavak helyett inkább mozdulatokkal igyekezzünk szabályokat kialakítani
a házbeli és azon kívüli viselkedésre (ezeket a gesztusokat a műsorban nagy
sikerrel alkalmazza Kang), a kutya ugyan nagyon sok szót megért, de a
mozdulatokból sokkal könnyebben olvas. Az etetés kapcsán Kang azt javasolja,
hogy kezdetben mindig legyen étel a kutya előtt, amit az először fel fog ugyan
falni, mivel erős benne a falási ösztön és folyamatos a szorongása, hogy az
embertől függ a tápláléka, azonban ha megtapasztalja, hogy emiatt nem kell
aggódnia, a kutya magától kialakít egy táplálkozási rendet és csak annyit
eszik, amennyit kell – szabadszedés, ahogy Kang fogalmaz. Sokat foglalkozik a
szobatisztaság kérdésével, meglepő, de a koreaiak többsége ezt nem tartja
kardinális kérdésnek, így a kutyáik a lakásban többnyire bárhová üríthetnek, a
legtöbb eb azonban normális esetben egy helyen szabadul meg az anyagtól. Kang
elemzi, hogy mit jelent, ha egy kutya szerteszórja az ürülékét, vagy megeszi
azt, és 4-5 hónapostól a felnőtt kutyáig bemutatja, hogyan lehet ezzel
kapcsolatban jó gyakorlatokat kialakítani. Zárásként Kang foglalkozik még a gyerekkori
kutyafóbia viselkedésterápiájával is.
Nose work gyakorlat speciális szőnyeggel
A harmadik
fejezet témája valójában a gazdi. Mivel a legtöbb szorongást és neurózist a
gazdi helytelen magatartása okozza, így legalább akkora figyelmet szentel az
emberi viselkedésnek. Itt is sokat foglalkozik a helytelen parancsszó
használattal, a kommunikációs formákkal, javasolja a büntetés elkerülését, a
testi fenyítés minden formáját elveti, helyette továbbra is a határozott
mozdulatokat (pl. blokkolás) javasolja, amellyel a kutya értésére adjuk, ha úgy
tetszik a saját nyelvén, hogy mit szeretnénk. Fontos a jutalomfalatok gyakori
használata, a kutya sokkal jobban értékeli a megosztott falatokat, mint akár a
simogatást, Kang pontokba szedve írja le a mozdulatokkal tanítás módját. Itt
foglalkozik a kutyák agresszív magatartásával, a szeparációs szorongás
tüneteivel, és azzal, hogyan segítsük a kutyát e szorongás leküzdésében.
Kang nem szereti a koreai 애완견
(愛玩犬) kifejezést használni a magyarul kedvtelésből tartott
kutya, vagy öleb szóra, az 애완견 jelentése: olyan kutya,
amit arra használunk, hogy szeressen minket, helyette a 반려견
(伴侶犬) kifejezést használja, ami azt jelenti: olyan kutya,
akivel egy családot alkotunk, együtt élünk, az elnevezés különben Konrad
Lorenztől származik. Egy családtag
azonban nem játék, nem kiegészítő ékszer, nem szelfi-háttér, így Kang könyvét
megintcsak azzal zárja, hogy legyünk körültekintőek és felelősek. „Oly sokszor
nem értjük barátunk legapróbb mozdulatát sem. Mi lenne, ha mostantól jobban
törekednénk arra, hogy figyeljünk a jelzésekre? Ő biztosan nagyra értékelné
mindezt. Ne jó gazdi, hanem jó barát légy!”
Kang Hyun-wook YT csatornája (koreai)
15 perc, ami megváltoztatja a világot (előadás, koreai nyelvű, angol
felirat van)
Holnap (koreai)
